Legnépszerűbb síterepek

Havas sportok

Balesetvédelem

Síbalesetek - a veszély mindig ott leselkedik

Mindegy, hogy carvingsí, hódeszka vagy sífutóléc, sokaknak épp ezek a deszkák jelentik a világot.

A síüdülés milliók számára telente éppúgy kötelező program, mint nyaranta a fürdőzés a tavakban vagy tengerekben. Az alpesi veszélyekre, mint például a lavinák, a felvonószerencsétlenséggel járó technikai hiányosságok vagy a kar- és lábtöréssel vagy netalántán súlyos koponyasérülésekkel járó balesetek kockázata, a csábító fehér pompa láttán senki sem gondol.

A jó hír az, hogy mind a sérültek, mind a kórházi tartózkodások száma a 90-es évek közepe óta folyamatosan csökken.

Az 1000 sízőre jutó ütközéses balesetek száma folyamatosan csökken, ugyanakkor a férfi sízők az előző idényekhez hasonlóan az átlagnál gyakrabban voltak ütközéses balesetek résztvevői. A sérültek közel 60 %-át tették ki, de majdnem 70%-ban voltak az ütközéses balesetek résztvevői.

A sérülések helye szerint egyértelmű különbségek mutatkoznak felnőttek és gyerekek, illetve nők és férfiak között: így például a női sízőknél a térdsérülések tették ki az összes sérülés majdnem felét, míg ez az arány a férfiaknál és gyerekeknél mindössze egynegyed volt.

Ezzel ellentétben a férfi sízőknél majdnem kétszer olyan gyakori a váll és a felkar sérülése, mint a nőknél. A gyerekeknél viszont a fej- és kézsérülések aránya haladta meg a felnőttekét.

A sisak menőbb mint a bojtos sapka

Aki az elmúlt években Svájcban síelt, megerősítheti, hogy a sisak nélkül sízők száma kisebb a sisakviselőkénél. De sok más síterepen ez érthetetlen módon teljesen más képet mutat. És a németek is, akik Ausztriában és Olaszországban továbbra is a leggyakoribb vendégek, valósággal irtóznak a sisaktól: 2006/07-ben a gyerekeknél a sisakviselők aránya ugyan 55 % fölött volt, de a felnőtteknél (15 év fölöttiek) mindössze 26,5 %, fele a gyerekekének. A nők 24, viszont a férfiak 27%-a viselt sisakot.

A síterepeken nő a sisakviselők száma, mert a fiatal sízőknél a sisak már jóval vagányabbnak számít a bojtos sapkánál. Divatos kiegészítőnek számít a hát- és könyökvédő is.

Közben a biztosítók és az orvosok is követelik a kötelező sisakviselés bevezetését. Olaszország teljes területén, és Ausztria legtöbb régiójába kötelező a bukósisak viselése a gyermekeknek. De ne a kötelezősége miatt, hanem egészségünk védelme érdekében cseréljük a sapkát bukósisakra.

Pályarendőrség

Pillantsunk át Val Gardenába, Dél-Tirolba, ahol a carabinieri-csapat tagjai elegáns, piros, feltűnő ruhát hordanak, bukósisakkal és szemüveggel, hátukon pedig hátizsák így járják a dél-tiroli Val Gardena pályáit.

slope rescueA nemzetközi szinten érvényes FIS-síkreszen kívül Olaszország pályáin további előírások is érvényesek.

A 14 év alatti gyerekek kötelező sisakviselése mellett ilyen szabály a jobbról érkező síző elsőbbsége és hogy gyalogosan tilos a pályákra menni. A carabinieri feladata tehát az alpini nevű hegyimentőkkel és a rendőrökkel együtt, hogy gondoskodjanak az előírások betartásáról.

Ezzel együtt a rendfenntartók a pályákon minden másnak nevezhetők, mint szigorú felügyelőknek. Nem csak az a feladatuk, hogy a száguldozókat és lökdösődőket üldözzék. Főleg akkor vetik be őket, amikor a baleseteknél első beavatkozásra van szükség. Bukásnál vagy ütközésnél gyorsan a helyszínen teremnek, a hátizsákjukban található elsősegély-csomagból gyorsan ellátják a sérülteket, szükség esetén helikoptert hívnak vagy a mentőszánon maguk viszik le a sérülteket a völgybe. Olyan feladatok, amelyeket más országokban kizárólag a hegyimentők látnak el.

Némelyik külföldi vendég előtt az egyenruhások föllépése meglehetősen nagy tiszteletet ébreszt. Teljesen alaptalanul, mert a carabinieri-járőrök inkább partnerek semmint ellenőrök. Például az is a feladataik közé tartozik, hogy a pályán történt ütközések esetén fölvegyék a baleseti jegyzőkönyvet. A vétkesség megállapításához és a kárrendezéshez ez nagy segítség és olyasvalami, amit ilymódon következetesen csakis az olasz pályákon alkalmaznak. A rendőrök főképp azért vannak ott, hogy a sízők a lehető legzavartalanabbul hódolhassanak szenvedélyüknek és biztonságban legyenek. Ezért az egyenruhások akkor is figyelnek, ha ittas sportemberek vannak a pályán vagy ha pár különösen könnyelmű ember a lezárt lejtőkre merészkedik.

Val Gardenában a carabinieri-járőrök meglehetősen ritkán bírságolnak. Többnyire elég egy figyelmeztetés. Csak ha bukósisak nélkül síznek a gyerekek, akkor fizettetik ki a bírságot.

A legveszélyesebb napok a pályákon egyébként a kedd és a vasárnap, a legbalesetveszélyesebb időszak pedig déli 12 és délután 3 óra között van.

És Kedves magyarok:

  •  a szabályok nem azért vannak, hogy legyen mit megszegni
  •  nem véletlenül foglalkoznak szakemberek a felszerelés javításával és karbantartásával
  •  nem viccből mondják, hogy a sízésre készülni kell: az út előtt edzeni, a pályán bemelegíteni
  •  nem a balesetbiztosításon kell megspórolni egy kör forraltbor/grappa árát
  •  nem olcsó, de a kezdők mindenképpen vizsgázott oktatótól tanulják meg az első lépéseket
  •  vagánykodásnak, vakmerősködésnek a pályán semmi helye - már csak a többiek épsége miatt sem

Amúgy pedig vannak "alternatív" havas örömök is: sífutás, téli túrázás, hótalpas túrázás, korcsolyázás, szánkózás, lovasszán, kutyaszán, jégteke, hütte előtt napozás stb. :)