Legnépszerűbb síterepek

Havas sportok

Ha esik az eső a síelés alatt

2013-01-30 13:05:00

Program ajánló a Sípark környékére

Mit csinálhatunk, ha több napra érkeztünk síelni a Síparkba, és elered az eső. Nem szeretünk esőben síelni, a szállásunk nem wellness központ és már unjuk a társasjátékokat, akkor üljünk gyorsan kocsiba és autókázzunk el Egerszalókig.

Egertől 5 km-re, Mátraszentistvántól 57 km-re találjuk a Leskó-patak völgyében a 2000 lakost számláló települést. A kis település sok látnivalóval büszkélkedhet, érdemes rászánnunk az időt. Ha még mindig esik mire odaérünk, kezdjük a kirándulást az egerszalóki gyógyfürdőnél. Ugorjunk a fürdőruhánkba, s nyugodtan áztassuk magunkat a finom, meleg gyógyvízben, mely 410 m mélyről tör a felszínre, 65-68 °C-os. A nátriumot is tartalmazó, kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek a metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét és fel sem tudjuk sorolni azokat a betegségeket, melyekre jó hatással van.

egerszalók

Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20000 éves. Az első kutat 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva fúrták. Olaj helyett kb. 405-410 méteren hévizet találtak. 1969-ben épült az első 6 m átmérőjű medence. A második kutat 1987-ben fúrták, amelyből 426 méter mélységéből ismét termálvíz tört föl. A kutak az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető Kft fennhatósága alatt működnek.

A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni. A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.

sódomb

barlanglakás

 

Ha végeztünk a fürdőzéssel és esetleg az eső is elállt, akkor még ne szaladjunk el. Sétáljunk egyet, és keressük meg a barlanglakásokat a Sáfrány utca végén, ahol több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyári konyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert.

A barlanglakások napközben 09.oo és 16.oo óra között látogathatók, információk, csoportoknak bejelentkezés: tel.: 36/574-042; 20/9414127:

Betyárbújó, kaptárkő

A turisták, a fürdővendégek és a kirándulók számára is felfedezhető az Egerszalók környéki rejtélyes kaptárkövek. A település határában található természeti ritkaságok a Bükkalja egyik legfőbb turistalátványosságát képezik, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt. A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. A kaptárfülkéket ezen tufakúpokba vájták, máig egerszalókismeretlen céllal. A fülkék használatáról több száz éves feljegyzések és a szájhagyomány is eltérő elképzeléseket közvetít.

Méhkaptár, oltárkő vagy sírhely?

Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent Lálszó király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái.

A kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék, melyek elrendezésük alapján alkalmasak is egy méhcsalád fejlődésére, telelésére. Egyes kutatások során volt is olyan fülke, amelyben méhviasz-maradványokat találtak. De tudják mit? Menjenek el, nézzék meg s döntsék el Önök, vajon mi célt szolgáltak.

 

Hozzászólások

Régebbi cikkeinket ide kattintva találhatják.